A Szent István út déli oldalán található telkeket érintő újabb Giga-lakópark beruházásra írt véleményünkre, az alábbi választ kaptuk a polgármestertől, mely okán most nyílt levéllel fordulunk a közvéleményhez!
A polgármester válasza előző cikkünkben olvasható levelünkre:
Nyílt levél Zamárdi Város Polgármestere és Képviselő-testülete részére
8621 Zamárdi
Szabadság tér 4.
Tárgy: A zamárdi civilek kérdései és álláspontja a Giga-lakópark üggyel érintett területen tervezett
ingatlanfejlesztés ügyében a civilekhez intézett polgármesteri levélre
Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Képviselő-testület, tisztelt Főépítész Úr, tisztelt Jegyző Asszony!
Ezúton köszönjük ismételten a lehetőséget, hogy a várhatóan rendkívüli méretű beruházással kapcsolatosan tudathatjuk véleményünket és aggályainkat, valamint köszönjük beadványunkra adott válaszát.
A polgármesteri válaszlevélben foglaltak azonban sok tekintetben megdöbbentő és érthetetlen álláspontot mutatnak a város demokratikusan megválasztott, az itt élő, tulajdonnal rendelkező polgárok, állandó és időszaki lakosok érdekeit védeni hivatott vezető tisztségviselője részéről. Így erre tekintettel a zamárdi civil szerveződések ismételten összefogva, az alábbi álláspontot és kérdéseket fogalmazták meg.
Mindenekelőtt felszólítjuk a Tisztelt Képviselő-testület tagjait, hogy ameddig a kérdéses terület jövőjét illetően ilyen fajsúlyú vitás helyzet áll fenn a befektetők, az Önkormányzat, és a civilek között, valamint, amíg a lakosság teljes körű tájékoztatása és bevonása nem történik meg, addig ne szavazzanak és ne hozzanak döntést semmilyen olyan kérdésben, ami a nevezett (Szent István út déli oldalán lévő) telkeket érinti, vagy azokkal és a tervezett beépítéssel kapcsolatban lehet. Így a 2025. január 28-i képviselőtestületi ülés 4. napirendi pontjában szereplő telek (3604/2 hrsz) használatának (az érintett telek résztulajdonosa, egyben a „giga- lakópark” befektetője és az Önkormányzat közötti) megosztásáról szóló kérdést is vegyék le a napirendről, illetve tartózkodjanak a szavazástól, hiszen joggal feltételezhető, hogy összefüggés van a két terület sorsa között. Jelezni kívánjuk továbbá, hogy a napirendi ponthoz tartozó előkészítő anyagban fellelhető, a beruházó által elkészített szerződéstervezet az önkormányzatra telepítene költségviselési kötelezettséget, ami álláspontunk szerint abszurd egy olyan helyzetben, amikor a beruházó kérelmére és az ő érdekében történne használati megosztás.
Kiemelten felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a 3604/2 hrsz-n fennálló jelenlegi közös tulajdon alkupozíciót jelent az önkormányzat számára, a vélhetően az egész település jövőjét meghatározó beruházással kapcsolatban, amelynek feladása semmivel sem indokolható, a település számára hátrányos lépés lenne az önkormányzat részéről.
Kezdeményezzük továbbá, hogy a 2025. február 18. napján 18 órára tervezett közmeghallgatáson a város költségvetésén túlmenően téma legyen a beruházás is annak érdekében, hogy a lakosság feltehesse ezzel kapcsolatos kérdéseit, jelezhesse aggályait, és a T. Önkormányzat azokat megismerhesse, megválaszolhassa. E körben hívjuk fel szíves figyelmüket, hogy semmilyen jogszabályi rendelkezés nem szűkíti le a közmeghallgatás tárgykörét a települési költségvetésre, sőt, a település jövőjét, mindennapi életét és működését alapvetően befolyásoló kérdésekben közmeghallgatás tartása javasolt. A közmeghallgatás ugyanis nem egy letudandó kötelezettség, hanem annak lehetősége, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen, együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, a polgármestertől vagy a közintézmények vezetőitől.
Várjuk tehát válaszukat az alábbiakra:
– Miért mondja azt Polgármester Úr, hogy „kimondható, hogy a fejlesztések, beruházások hatósági eszközökkel történő ellehetetlenítése nem kívánatos és nem jogszerű?” Egyrészt, természetesen megvannak a jogszerű eszközök a nemkívánatos beruházások ellen. Másrészt, igenis kívánatos elejét venni olyan, kizárólag a befektetői érdekeket szolgáló beruházásoknak, amelyekből a város jelenlegi polgárainak (hosszú-, és rövid távon egyaránt) jóval nagyobb kára, mint haszna származna.
– Ezzel ellentétben, Polgármester Úr szerint az kívánatos és jogszerű, hogy bármilyen befektetői igényt természetes módon” kielégítve, minden probléma nélkül támogatnak, és módosítanak helyi építési előírásokat, az övezeti besorolásokat és az egyes övezetben építhető építmény-funkciókat, vagy épp telkeket csereberélnek – függetlenül attól, hogy milyen nemkívánatos hatásai is lehetnek ennek a város jövőjére?
– Éppen ezért is, értetlenül állunk a kérdése előtt, amelyben tőlünk kérne információt arról, hogy az Önkormányzatnak milyen jogszabályi felhatalmazásai vannak az övezeti besorolások és azok leírásának módosítására – bármilyen irányba. Bizonyára nagyon jól tudják az Önkormányzat jogi és építési szakterületi alkalmazottai, hogy erre minden lehetőségük megvan. – ez nem a lakosság, és nem a civilek feladata.
– Miért merülne fel Ön szerint bármiféle kártérítési igény, ha átmeneti változtatási tilalmat rendel el az Önkormányzat bármilyen ingatlanra? Ezzel az eszközzel a közelmúltban többször is élt már Zamárdi Város Önkormányzata. Akkor nem volt ilyen félelem a kártérítési igénytől? ( A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 90. § [Az építésjogi kártalanítás] (5) Nem jár kártalanítás d) a külön önkormányzati rendeletben elrendelt változtatási tilalom esetében) Ráadásul a változtatási tilalom elrendelését nem öncélúan kezdeményeztük, azt addig kellene fenntartani, amíg az eredetileg városközponti használatra kijelölt terület beépíthetőségének kérdésében a település számára fontos funkciók megjelenésére megnyugtató válaszokat és garanciákat nem kap a település, melyet nem csak a helyi építési szabályzatban, de egy a település és a beruházó között kötött szerződés is biztosít.
– Ellenben: a szóban forgó telkekkel kapcsolatban, 2018 óta több olyan döntést hozott az Önkormányzat, amely mindenféle, a város részére történő ellentételezés nélkül, komoly értéknövekedést, ezzel potenciális anyagi hasznot hozott a terület tulajdonosainak. Legutóbbi ilyen döntés, a 2021-es civil tiltakozás után született, amikor ígéretük ellenére, mindenféle egyeztetés nélkül betették a Különleges szabadidőközpont övezet leírásába a kereskedelmi szálláshely funkciójú épületek építésének lehetőségét. Kérdésünk: mégis mi indokolta ezt, a befektető számára milliárdos nagyságrendű értéknövekedést eredményező lépést? Mit kap/kapott ezért cserébe Zamárdi? Jött-e létre a beruházó és az önkormányzat között településképi szerződés az átsorolással kapcsolatban?
– Éppen ezért, azt sem értjük, miért firtat Polgármester Úr jogszabályokat azzal kapcsolatban, hogy a tervezett (jelenlegi beépítési mutatók által megengedett mértékű), „kereskedelmi szálláshelybe” bújtatott apartmanház/lakóház építési volumen kapcsán a teljes város ivóvíz-, szennyvíz, és közlekedési infrastruktúrájára gyakorolt hatás vizsgálatát forszírozzuk.
Nem az lenne a nyilvánvaló minimum, amit egy ilyen nagyságrendű városfejlesztési projekt esetén jogosan elvárhatnak a város jelenlegi polgárai és ingatlantulajdonosai, hogy az őket képviselő önkormányzat erről legalább meggyőződjön? Ezt a hatásvizsgálatot igazából még az előtt kellett volna megtenni, mielőtt az említett funkciót becsempészték a helyi építési előírásokba. Nem egy már kész terv esetén kell utólag a fejünkhöz kapni… Önt nem aggasztja, lesz-e elég ivóvíz, elfolyik-e a szennyvíz, állandósulnak-e a közlekedési dugók a városban? Élhető marad-e Zamárdi? Mert minket igenis aggaszt.
– Miért nem ragaszkodik a város ahhoz, hogy a korábban a városfejlesztési stratégia megalkotása során, feltételezhetően jól átgondoltan megállapított „szabadidőközpont funkció” (annak eredeti és valós értelmében) kerüljön megvalósításra a szóban forgó területen? A 2021. novemberi civil tiltakozás után készült közvéleménykutatásból is egyértelműen az derült ki, a többség ezt a funkciót, – de mindenképp a terület minél „zöldebb” állapotban és ehhez alkalmas funkcióban tartását – szeretné. Hol maradt, és hol marad az akkor ígért széles körű egyeztetés a lakosokkal és üdülőtulajdonosokkal, minden további lényeges városi fejlesztési döntés előtt?
– Ismételten hivatkozunk az Integrált Területfejlesztési Stratégiára, amit a város 2023. végén készíttetett, amelyben széleskörű társadalmi egyeztetést követően fogalmazták meg és fogadták el a következő irányelvet konkrétan e területtel kapcsolatban: „A terület beépítésével kapcsolatosan fontos követelmény, hogy a létrejövő új beruházások ne rombolják szét Zamárdi családias, kertvárosias arculatát, így itt a soklakásos, egynél több emeletes fejlesztések nem kívánatosak.” Kérjük, ragaszkodjanak a T. Képviselő T-testület által elfogadott döntéshez, melyet széleskörű egyeztetés előzött meg!
2025. 01. 27.
Civilek Zamárdiért Zamárdi Értékvédő Egyesület